Zérótól a precíziós gazdálkodásig I.

2017.01.01 21:20

Precíziós gazdálkodás kísérlet az 'alapoktól a termésig'

 

 

Néhány évvel ezelőtt még arról szóltak a híradások, hogy a tengerentúl az információs technológia és a mezőgazdaság szorosabbra fűzi viszonyát, majd a nagy- elsősorban multinacionális- mezőgazdasággal, nemesítéssel, gépgyártással, növényvédőszerrel foglalkozó cégek 'bevásárolták' magukat az információtechnológia világába.

Termékeiket egy olyan integrált rendszerbe építik be- legyen az műtrágya, vetőmag, növényvédőszer, erőgép, vagy munkagép- ahol minden művelet egymásra épül, a döntéseket számok és mérések alapján hozzák meg (sokszor teljesen automatizálva), tudatosan felhasználva az információs technika és technológia által adott lehetőségeket ,mind a kommunikációs, mind az adatfeldolgozás területén.

Gyorsan elért hazánkba is a technika, kevésbé a technológia. Egyre többet hallani, olvasni a lehetőségekről, előnyökről, hátrányokról, ugyanakkor keveset hallani a ténylegesen megvalósult projektekről és eredményekről. Tisztelet a kivételnek- ma, 2016-ban egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány termelő használja ki a precíziós gazdálkodás adta lehetőségeket, rakta össze, építette fel- és üzemelteti saját rendszerét. Egy kicsit olyan ez, mint Columbo a híres nyomozó felesége- mindenki beszél róla, de még soha senki nem látta......

 

Az említett okok miatt úgy döntöttünk, hogy megmutatjuk a gyakorlatban is, hogy mit jelent a precíziós gazdálkodás, mit jelent meghozni egy döntést, és a 'hagyományos' termesztéstechnológiai folyamatok helyett bevezetni a precíziós gazdálkodást. Megmutatjuk a teljes folyamat egyes egységeit, lépcsőfokait, szükséges döntési pontokat, eszközöket, egyéb lehetséges alternatív megoldásokat a döntési helyzetekben.

Azt szeretnénk megmutatni, hogy mindenkinek lehetősége van belekezdeni a precíziós gazdálkodásba, elindulni az első tábláján, felmérni lehetőségeit és korlátait, változtatni jelenlegi, megszokott technológiáján. Megnézzük ennek költségvonzatát, megtérülését, hozamra és minőségre gyakorolt hatását.

Minden hónapban részletesen leírjuk, képekkel dokumentáljuk az abban a hónapban elvégzett lépéseket, elemezzük az egyes döntéseket (legyen az jó vagy rossz) választ adunk a 'miért ezt választottátok?' kérdésekre. Minden hónapban leírjuk a következő hónapra vonatkozó folyamatokat, az előttünk álló kérdéseket és alternatívákat megoldásukra.

Termelő partnerünk a Hartmann Farm Kft., a Komárom-Esztergom megyei Szákszenden gazdálkodik. A kiválasztott 12 hektáros terület nagyfokú heterogenitást mutat, 2. éves kukorica lesz a területen, a tavalyi évben az átlagtermés 9 tonna volt.  A Hartmann Farm Kft. esetében bizonyos lépések már történtek a precíziós gazdálkodás irányába,  hozamtérképes betakarítógép, saját RTK bázisállomás, 3 db traktor robotpilótával felszerelve, szekcionálható vetőgép Down-force-al felszerelve rendelkezésre áll. Takács András azt szeretné, ha megvalósulna területén a változó tőszámmal, és differenciált nitrogén kijuttatással történő gazdálkodás a kukorica területeken.

 

Három olyan céggel kezdtünk bele a teljes folyamat felépítésébe, akiknek már van magyarországi tapasztalata precíziós gazdálkodásban. A tápanyag-utánpótlás szakértője a TIMAC AGRO Hungária Kft., mint úttörő szerepet felvállalva a hazai precíziós gazdálkodásban létrehozta a Yield Service programot, az AgriDron Kft.- szakmai és tudományos műhelyként működő vállalkozás- a mezőgazdasági térinformatika, távérzékelés, drón technológia, precíziós tápanyag-utánpótlás területén, és az Agro Aim Hungária Kft.-  talajmintavételezés, tápanyag-utánpótlással, talajjavítással, illetve a különböző kukorica hibridekhez kidolgozott változó-tőszám modellel dolgozik a hazai piacon. Természetesen az év folyamán folyamatosan bevonunk olyan cégeket, szakértőket a projektbe, akikre szükségünk van akár gépes vagy növényvédelmi területen. Megvizsgáljuk a hazai piacon elérhető szolgáltatásokat, összehasonlítjuk egymással, kiválasztjuk a megfelelőnek tartott szolgáltatást, terméket.

 

A 'kísérletben' megpróbáljuk az összes olyan precíziós műveletet és részletet betenni, amely ma hazánkban elérhető. A terület pontos 'feltérképezése' után, a kapott adatok alapján két 'alap-változót' teszünk be- változó tőszám a területen, és differenciált nitrogén kijuttatás a kukoricatáblán belül. A vegetációs fázis végén hozammérős betakarítógéppel takarítjuk be a kukoricát, -természetesen hagyunk egy kontroll részt- amely a termelő jelenlegi üzemi technológiája. Köszönhetően a hozammérőnek, összehasonlítható lesz a hozam (és a betakarításkori szemnedvesség) az üzemi technológia és a precíziósan kezelt rész között.

 

Alaplépések- az elkövetkező 3 hétben és elvégzendő munkafolyamatok-

 

 

1- terület, tábla kiválasztása- termelővel egyeztetve egy 12 hektáros táblát választottunk ki, az elővetemény kukorica volt, tavalyi termésátlag 9 t/ha.

 

2- a terület (tábla) 'elemzése' műholdas felvételek alapján (elmúlt 5-7 év zöldtömeg-index alapján)- megnézzük, hogy az elmúlt években (száraz, nedves és normál évjáratokban) a tábla egyes pontjai milyen zöldtömeg/vegetáció kinevelésére volt képes- amelyből lehet következtetni az egyes pontok 'potenciáljára'. Az azonos 'potenciállal' rendelkező pontok feltételezhetően hasonló tulajdonságokkal (pl. vízháztartás, bizonyos talajtani tulajdonságok) bírnak, így azonos művelési zónába sorolhatóak. Az azonos művelési zónába tartozó pontokat azonos kezelésben fogjuk részesíteni (tőszám és nitrogén differenciálás). Amennyiben rendelkezésünkre állnak egyéb térképek (pl. vízháztartási térkép, hozamtérkép) azokat is számításba kell venni a művelési zónák kialakításánál. A művelési zónák kijelölését az AgriDron Kft. végzi el.

 

3- az elemzés alapján a művelési zónák kialakítása, térképre illesztése következik (amelyeket majd homogén egységként kezelünk)

 

4- az egyes művelési zónák talajmintázása: 3 ha/20-25 részminta sűrűséggel- (csak az összehasonlíthatóság kedvéért- az MSZ által meghatározott és elvárt mintázási sűrűség: 5 ha /20-25 részminta), a talajminták bővített talajvizsgálata laboratóriumban- teljes körű vizsgálat:  pH, KA (Arany-féle kötöttség, összes só (vízoldható), szénsavas-mész, nitrit/nitrát tartalom, kálium tartalom, foszfor tartalom, Na, Mg, (SO4)-S, Mn, Zn, Cu)- következik, a gépi, precíziós mintavételezést, a laboratóriumi vizsgálatokat az Agro Aim Hungária Kft. végzi el.

 

Amikor megvannak a talajvizsgálati eredmények- a kialakított művelési zónákra rátudjuk illeszteni a labor eredményeket- pH, kötöttség, humusz %, mésztartalom stb. Az eredmények alapján tisztán látszanak azok az alapvető tényezők, amelyek egy-egy ponton meghatározzák a potenciált, pozitív vagy negatív irányba tolják el az adott pont 'termés lehetőségét'. Alapvetően a legtöbb tőszám-modell a talaj összes só és szervesanyag tartalmát veszik alapul a változó tőszám esetében, azonban ezek a modellek elsősorban az USA területén készültek, ahol a talajtani viszonyok-eltérően hazánktól- nem mutatnak ilyen fokú heterogenitást egyes táblákon belül. Kevés helyen okoz gondot a Na vagy a Mg, illetve ahol ez megjelenik, azokon a helyeken korlátozottan termelnek kukoricát, így a modell egyes részeit meg kellett változtatnunk, adaptáltuk a  hazai viszonyokhoz. A jelenleg használt tőszám modell 28 különböző változóval számol (éghajlati, talajtani, agrotechnikai- minden tényező lokális méréseket vesz alapul), valamint a kiválasztott hibridhez kapcsolódó hibrid-karakterizáció (sűríthetőség, flexibilis cső, tőszám -reakciós kísérletek eredményei, fattyasodási hajlam, duplacsövűség, optimális tőszám- talajtípusonként stb.- ez hibridenként eltérő számú változóval számol, minimum 7, maximum 16 változó). Egyes nemesítőházak különösen nagy figyelmet fordítanak a megfelelő hibrid-karakterizációra, mások nem tartják ezt lényegesnek. Az amerikai cégek (és azok a multinacionális cégek, akik jelen vannak az US piacon)- tekintettel a helyi termelői igényekre  lefolytatják a tőszám-reakciós  kísérleteket a bevezetett, vagy bevezetés előtt álló hibrideken, az európai, kisebb nemesítő házaktól nehéz megbízható eredményt kapni, sokszor saját kísérleteket kell beállítani. Természetesen mi is tudunk ajánlani olyan hibridet, amelynek ismerjük a tőszám reakcióját, jól karakterizált hibrid, az adott területnek, termesztéstechnológiának megfelelő éréscsoportban. A fontosabb hibridekhez rendelkezésre állnak adataink, eltudjuk készíteni a  tőszám-ajánlásokat.

 

 

 

5- tőszámtérképek elkészítése (differenciált tőszámok a táblán belül)- az adott művelési zónákhoz a tőszám-modell alapján tőszámot fogunk rendelni, azokat grafikusan is megjelenítjük, így minden egyes pontra megkapjuk, hogy hány tő/ha sűrűséggel kell kivetnünk a vetőmagot.

 

6- Vetőmag minőségi paramétereinek ellenőrzése...de ez legyen a jövő hónap témája

Minden egyes lépésről a következő hónapban beszámolunk Önöknek, pontosan dokumentálva, hogy mi is történt, megindokoljuk döntéseinket, ismertetjük az adott lépésben alternatívaként megjelenő megoldásokat, eszközöket.