Zérótól a precíziós gazdálkodásig II.

2017.01.01 21:30

Zérótól a precíziós gazdálkodásig II.

A projektindító februári számban felsoroltuk azokat a munkákat és folyamatokat, amelyek elvégzését március hónapban el kellett végeznünk ahhoz, hogy idejében összeálljon a precíziós kísérletünk.

 

Kitűzött feladataink március hónapra:

 

- kísérleti tábla kiválasztása

- terület elemzése műholdas felvételek alapján, a mintázási és művelési zónák lehatárolása

- művelési zónák talajmintázása, bővített talajvizsgálati eredmény elemzése

 

Tábla kiválasztása:

 

Érdekesnek tűnő kérésünk volt: szeretnénk egy heterogén területet kapni a kísérlethez! A precíziós gazdálkodás bemutatásához igazából a talaj, domborzat és a fekvés heterogenitása adja azt az alapot, amelyen be tudjuk mutatni a precíziós gazdálkodás műveleteit.

András tapasztalatból mondta, hogy melyik táblára gondol: 12 hektáros, tavaly kukorica volt benne, 9 tonnát takarítottak be átlagban a területről, nem szántott terület.

A Google Earth segítségével megtekintettük a területet. Valóban látszanak "foltok", ugyanakkor nem látszik a talaj olyan mértékű heterogenitása, amit a későbbi laboratóriumi vizsgálatok, illetve a tábla bejárása során tapasztaltunk.  A terület Szákszend határában, nem messze a halastótól helyezkedik el. Alapesetben mindig körbejárjuk a táblát, és pontosan lemérjük a területét (GPS segítségével), sokszor tapasztalunk "túlmérést", ami azt jelenti, hogy nagyobb területeknél még a régmúlt emlékben rögzült területtel számolnak, ugyanakkor már az út széleit nem művelik, az erdősáv is beljebb jár....így a valóságban művelt terület jóval kisebb (és a tábla átlagtermése is kisebb t/ha visszaosztásánál...). András már elvégezte a területmérést, így ebben az esetben nem kellett időt töltenünk vele.

 


Az első feladatunk a mintázási zónák lehatárolása volt. Az Agridron Kft. a már megszokott rutinnal és gyorsasággal jelölte ki a zónákat. Mintázási zóna alatt a hasonló tulajdonságú, hasonló adottsággal rendelkező területegységeket értjük, amelyeket összevonunk, és mintázásukat egyben végezzük. A mintázási zónák kialakítására többféle módszer létezik, sokan veszik kiindulási alapnak a hozamtérképeket, gyakran a Google Earth segítségével próbálják a hasonló színű foltokat lehatárolni, van aki drón felvételelek alapján húzza be a térképre a mintázási módszer: műholdfelvétek alapján történő eljárás. Az eljárás során azokból a műholdas felvételekből dolgozunk, amelyek elérhetőek az elmúlt 5-7 évre, számba véve száraz és csapadékos évjáratokat, valamint a domborzatot. A multispektrális felvételeken jól látszik a tábla egyes részein a zöldtömeg-index. A hasonló adottságú területekhez- az adott évben- hasonló index-számok rendelhetőek, így ezeket a pontokat (területegységeket) fogjuk egy mintázási zónába sorolni, azaz homogén egységként kezeljük.

A következő lépés a lehatárolt egységek ténylegesen talajmintázása. A mintavételi egységet a mintázási zóna adja, viszont a hagyományos talajmintázáshoz képest (ahol az átlagminta 5 ha /20-25 részminta) itt lemegyünk 3 ha /20-25 db részminta szintig. Sokan kérdezik, hogy mi legyen a legkisebb területegység mintázásnál....csak a pénztárca szab határt, hogy minél jobban megismerjük területünket. Homogén táblán belül nem is biztos, hogy érdemes túlsűríteni a mintavételi egységet. Elérhető a hazai piacon is olyan szolgáltatás (pl. Timac Yield Service keretein belül), amikor hektáronként 20 ponton mérünk pH-t, EC (elektromos vezető képesség- sótartalom) és szervesanyag tartalmat. A szenzorok- a VERIS eszköz esetében- egy vontatott keretre vannak felszerelve, amelyet egy erőgép húz, napi kapacitása 30-40 hektár. A kapott eredményekből könnyen tudunk térképeket szerkeszteni, illetve lehatárolást, differenciált tőszám és tápanyag kijuttatási tervet készíteni.

Sokszor halljuk, hogy kiindulásként termelők a hozamtérképet használják, hiszen tisztán látszik a termésből az adott pont potenciálja. Gondoljunk egy vadkáros területre, vagy az évjárathatásokra (mélyebben fekvő terület csapadékos évben levegőtlen, termésdepresszió jelentkezik, míg egy száraz évben pont a talajban összefolyó víz lesz az előnye). Abban az esetben, amikor több év hozamtérképe áll rendelkezésre (4-5), azokból már sokkal jobb és pontosabb következtetéseket lehet levonni, sajnos csak kevés helyen elérhető ilyen időtávú hozamtérkép hazánkban

 

A lehatárolás során az Agridron meghatározta a mintavételi útvonalakat, amelyeket átküldött részünkre a mintázás előtt. A mintázási útvonalaknak megfelelően, minden művelési zónában, 3 hektáronként 22-26 részmintát vettünk 0-30cm mélységből, majd a részmintákat homogenizáltuk. Így kaptuk meg az átlagmintát, beszámoztuk és elküldtük az akkreditált talajtani laboratóriumba Az agrominta.hu gyorsított eljárásában kértük a vizsgálatot, így a minták beérkezésétől számított 5 napon belül elektronikus formában megkaptuk az akkreditált eredményeket. Preferáljuk a gépi mintavételt, a pontos, mintánkénti (mintázási útvonalak és részminta leszúrási pontok) GPS koordinátáinak elmentését, hiszen így 4-5 év múlva ugyanazon az útvonalat végigjárva, a talajminták analízise után látjuk az adott terület esetleges változását. A gépi mintázásnál minden egyes részminta ugyanolyan arányban szerepel az alap mintában, illetve elkerülhető az esetleges emberi hibából, pontatlanságból eredő eltérés.

 

Mért paraméter

Minta 1

Minta 2

Minta 3

Minta 4

Minta 5

Minta 6

Kötöttség (KA)

30

34

37

32

41

40

CaCo3 (%)

5,77

6,08

6,7

17,5

7,36

7,61

Humusz (%)

2,52

2,77

3,03

1,91

3,29

3,30

NO3 (mg/kg)

4,7

4,59

5,02

3,69

5,96

7,33

pH (KCl)

7,44

7,42

7,36

7,6

7,45

7,53

Na (mg/kg)

37,7

55,0

44,4

50,3

61,1

64,4

 

A laboratóriumban bővített vizsgálatot kértünk, így teljes képet kaptunk minden elkülönített mintázási zónáról (Minta 1- 1-es mintázási zóna, Minta 2- 2-es mintázási zóna stb.)

 

A fenti Google térképen nem látszanak a heterogén foltok a fedettség miatt, viszont a kapott laboratóriumi eredmények igen beszédesek. Érdemes megnézni, hogy 12 hektáros táblán belül mekkora eltérések lehetnek a fontosabb talajtani paraméterekben.

Nitrogén ellátottságot azért tüntettem fel, mert a következő lépésekben két fontos dolgot fogunk a táblán belül differenciálni: tőszámot és a nitrogén dózist!

 

A teljes területről elmondható, hogy káliumban és foszforban nincs hiány, a tápanyag-gazdálkodási terv szerint (minden egyes mintára külön elkészítettük) csak a 6. mintatérhez ajánl 43kg foszfor hatóanyagot kijuttatni (kukorica főnövény, tervezett termés 10t/ha)

Mg, Zn, Cu, Mn, SO4-el az első 3 mintatérben rendben vagyunk, viszont a 4,5,6-os mintaterekben a Mg, Cu és Mn ellátottság gyenge.

Összegezve: az első három mintatér adottságaiban és paramétereiben nincs nagy különbség, az első mintatér lazább, homokosabb jellegű, a második és harmadik árnyalattal kötöttebb terület (homokos-vályog talaj)

A negyedik mintatér - ami egy lejtős területen helyezkedik el, eróziónak kitett, lemosódott terület- humusz csökkent (kimosódott), CaCo3 réteg felszínhez közel került (erősen meszes besorolást kapott, amely a tápanyag feltáródást, hasznosulást is befolyásolja- nitrogén, foszfor stb.). A nitrogén tartalom kevesebb, mint a tábla többi részén (fokozott kimosódás a domborzat miatt, kevesebb a humusz kolloid, ezért kisebb nitrogén megkötődés). Egyértelműen a tábla legrosszabb, legkitettebb része ez a mintázási zóna, külön kell kezelnünk!

 

 

 

A negyedik és az ötödik minta közötti színeltérés utal a szerves anyag tartalom különbségére, valamint textúra különbség is megfigyelhető (morzsás jelleg az ötös mintában, köszönhetően a magasabb szervesanyag és kálcium-karbonát jelenlétének)

 

 

A terület legmélyebb pontja az ötödik és a hatodik mintatér- mindkét terület egy 'vak' ér partján helyezkedik el, mintázáskor még vízfolyás is volt benne. Szépen jelzi a tábla szélén található fűzfa, nád a nedves élőhelyet. Ennek megfelelően alakulnak a számok is: humusz szint ezen a két mintaterületen a legmagasabb ('igen jó' minősítés), kötöttség egyértelműen vályog talajt jelez (jobb vízháztartási jellemzők), a nitrogén szint magasabb, köszönhetően a magasabb humusz szintnek, illetve a mélyebb fekvésnek is. Fontos megjegyezni, hogy a nátrium szintje magasabb, mint a fenti területen (szikességre hajló), valószínűsíthető, hogy a talajvíz mozgása hozza/hozta fel a sót, érzékennyé teszi a területet aszályos időjárás esetén!

Az ötödik és hatodik mintateret is kezelhetjük egy egységként, nagy eltérés nincs köztük.

 

A következő feladat a mintaterek elemzése után a művelési zónák kialakítása. Azonos művelési zónába azok a pontok (területek) tartoznak, amelyeket a későbbiekben azonos kezelésekben (tápanyag-kijuttatás, tőszám stb.) részesítünk.

Ebben az esetben- differenciált tőszám beállításhoz- az egyes, kettes és hármas mintateret tekinthetjük egy művelési zónának, a negyedik mintateret (leggyengébb) külön kezeljük, és az ötödik és hatodik mintateret ismét összevonjuk, és egyként kezeljük.

Összesen így három különböző művelési zónát különítettünk el-a differenciált tőszám beállításhoz ( a fenti táblázat- talajminta laboreredmények- fejlécében azonos színnel jelöltem az egy művelési zónába sorolt területeket)

 

 

 

Bal oldali kép: a 4-es minta (lejtős, erodált terület), jobb oldali kép: a terület alsó része -5. és 6. minta.

 

Április hónapra feladataink:

 

- a művelési zónáknak megfelelően elkészítjük a differenciált tőszám térképet, megfelelő formátumban, hogy a vetőgép képes legyen a differenciált tőszámot kivetni.

 

- differenciált nitrogén kijuttatáshoz elkészítjük a kijuttatási térképet, alkalmassá tesszük a gépeket  (és a kommunkiációt) a differenciált kijuttatásra, kiválasztjuk a megfelelő nitrogén műtrágyát

 

- a kukorica hibridet már kiválasztotta András- P9241-es, AQUAmax hibrid, tavaly is jól vizsgázott a területeken. Amint megérkezik a vetőmag-tétel, megnézzük a meleg és hidegcsíra eredményeket, amennyiben nem idei bizonyítvánnyal rendelkezik, kérünk egy csíratesztet, hogy pontos korrekciót számoljunk vetéskor

 

- talajhőmérséklet folyamatos figyelése  korai, de optimális időpontban történő vetés

 

- vetőgép ellenőrzése, beállítása, próbavetés

 

- differenciált tőszámmal történő vetés, valamint starterműtrágya és talajfertőtlenítő vetéssel egy menetben, megfelelő starter műtrágya kiválasztása

 

- közvetlenül vetés előtt- amennyiben szükséges tőszámok módosítása (csapadék, hőmérséklet, talaj víztelítettségének, magágy minőségének függvényében)